"A permakultúra egy koncepcionális eszköze a katasztrófák kezelésére, hogy a hatalmas erőket szektorenergiákként kezeljük: olyan, a területen kívülről érkező hatásokként, melyekre a tervezőnek nincs befolyása. A szektorenergiákat olyan rendszerek tervezésével, vagy olyan elemek elhelyezésével kezeljük, amik eltérítik, elnyelik, vagy hasznosítják ezeket az erőket, vagy lehetővé teszik számukra, hogy zavartalanul elvonuljanak. Ez is a természet rendje, és mint mindig, sokat tanulhatunk tőle.

Ahogy az ökoszisztémák érettebbé válnak, a biomassza és a komplexitás nő. Az ökológus Ramon Margalef, 1963-ban írta: “Az ökológia bizonyos egységesítő elvei azt sugallják, hogy úgy gondoljunk a biomasszára, mint a “szervezettség őrére, ami arányban van a tényleges ökoszisztéma jövőben bekövetkező eseményekre gyakorolt hatásával.” Más szóval mondhatjuk azt, hogy a  biomassza, a komplexitás és az érettség többi mutatója, nem csak a rendszer rezilienciájának [rugalmasságának] mérőfokai, hanem egyfajta bölcsességé is. Egy érettebb ökoszisztéma esetén egy környezeti zavar, mint egy vihar vagy aszály utóhatásai, jobban függnek az ökológiai rendszer gazdagságától, mint a zavar természetétől. Az aszály, mely kiszárítja gyommezőt, meg sem kottyan egy érett őshonos erdőnek – az erdő megtanulta, hogy mit kezdjen az aszállyal. Kifejlett struktúrái, ciklusai és mintái vannak, amik szinte minden kívülről jövő hatást még több erdővé alakítanak, és amik a nehéz idők során megvédik a kulcsfontosságú ciklusokat. Bölccsé vált." - Részlet az Az olajcsúcs és a városi fenntarthatóság 1. című írásból, melynek olvasása során a fenntarthatóság, az ökológia, a tai chi és a puerh teázás gondolatai összefonódva egy egységes erőkígyót alkottak testemben. Értettem, hogy miért és hogyan működnek a természetes rendszerek, melynek tudatommal része vagyok.

Áldassék!
Igyatok puerh teát! Segít fókuszálni a valóban értékes dolgokra és azok működésére!