Fotó: http://www.dufauxkyoko.com
Kyoko Dufaux művészhölgy kiállításának címe "Una tazza per te", azaz "Egy csésze az Ön számára". A kiállíáts a milánói Arte Giappone di Brera galériában tekinthető meg 2014. december 11-től 2015. január 30-ig. A vidám színek és kedves kontúrok ellenére, mérhetetlen komolyság és tisztelet sugárzik a képekből, melyet a teát ivó állati szellemek portréi mutatnak. A hiúz, a medve, a hóbagoly, a fácán, a kutya és az oroszlán, teás csészét fognak és az örökkévalóságba révedő szemekkel közlik a befogadóval, hogy a tea, még ha "földi világi szubsztancia" is, valami többet, magasabbat, múlhatatlant, esszenciálisat rejt.
>>Heinrich Steffens szerint „minden állat egy rögeszme”. Bizonyos, az emberben is meglévő minőségek, tulajdonságok vagy állapotok mánia-szerűen „elrajzolt” formái. Egyes részleges emberi tudatállapotok kivetítődései és megalvadásai. Olyasformán, mint amikor egy festőművész a fő műve előtt, ami történetesen az embert akarja ábrázolni, előtanulmányokat, vázlatokat készít, mintegy próbálkozásképpen többé-kevésbé elrajzolva a különféle részleteket vagy akár az egészet. Ez az ember szempontjából „rögeszme” a különféle állatfajok ideája, az állat archetípusa, vagy ahogy Schopenhauer mondja, a „faj géniusza”. Legmagasabb szinten az egyes fajok felett uralkodó állatistenségekről, theriotheos-okról is beszélhetünk. Ezek tulajdonképpen a közönséges emberi tudatállapotoknál magasabb rendű tudati potencialitások. Az állatistenségek által szimbolizált tudatállapotoknak a konkrét álélés vonatkozásában való elveszítése eredményezi az egyes állatfajokat. Aktualiter az állatistenség bizonyos, az ember számára közönségesen elveszített tudatállapotoknak a közvetlen átélésbe mintegy visszavett és visszaemelt formái, s így azoknak fordított analógiái.<< (Baranyi Tibor Imre: Íj és puska - Megjegyzések a vadászat kapcsán)
>>Az alkimisták úgy tekintettek munkájukra, mint a Természet nagy laboratóriumának egy mikro-kozmikus, kicsinyitett mására. A Természet élő energiáit és lényeit is metaforikusan belevonták művükbe, miközben az alkimiai folyamatokat a Természet szimbólumaival próbálták meg leírni. Például, a fekete varangy megfelelő szimbólumnak bizonyult a forrongó, kavargó, fekete masszára, mely a lombikban kivonatolódott, míg a fehér sas gyönyörű kép volt a fehér füstök, gőzök jelképezésére, melyek a lombik szájából kavarogtak elő, miközben hevítették az anyagot.<< (Osara: Az állatok szimbológiája az alkímiában)
További képek: Kyoko Dufaux Facebook és Alberto Moro Facebook
