Sziasztok teaszürcsölők!

Igencsak hosszú idő eltelt a legutóbbi puerh-es bejegyzés óta. :) Sűrűre sikerült az élet az azóta eltelt két hónap alatt. Volt benne sok csoda, utazás és találkozás,  sok kerámia munka, virtuális szakítás, hazaút, Prágában megállás, (immáron itthon) valódi szakítás, humánökológia felvételire készülés és persze akklimatizálódás a legszomorúbb országhoz, mert a legboldogabból jöttem vissza idehaza.

Belecsöppentem a nyárba a már megszokott kellemesen hűvös szellős éghajlatból és csak kapkodom a fejem, hogy micsoda városban élünk: csodaszép pillangók repdesnek mind-amerre, de olyan szárnyfesztávokkal és díszesen, hogy csoda, hogy nem természetvédelmileg veszélyeztetett faj mind :D.

Közben a Hanamiban már megkóstoltam az új, őszi Tie Guan Yin-t és orgonás virágos illata elbűvölt. Az a kis gyűszűnyi mennyiség pedig úgy kitöltötte a yixing kannát, hogy eltűnődtem azon, mennyi fog férni a saját porcelán kannáimba, ha egyáltalán... A méretezéssel még vannak gondjaim.

Dániában az utolsó tanítási napon égtek ki a porcelánok, a korábban beharangozott puerh kanna és még néhány teaszűrő próbálkozás is. De volt japán raku technikás égetés is az utolsó héten, szép eredményekkel. Képek, íme:

Üdv újra itthon, éljenek a kültéri teaszertartások, a Hanamis teás kirándulások és a nyár!

Sok köszönettel és szeretettel: Pacsuta Péter János